Ismét itt vagyok eme délutáni órán, azért most mert úgy 1 órája keltem fel... Nem tudom mi van velem, de ez már beteges, több mint fél napokat alszom át... és nem elég, vonz magához az ágy. Ezzel csak az a baj hogy elalszom az életem, történhetnének jó dolgok velem de ehelyett alszom.. Lehet hogy az egész éves hajtás nyomta rám a bélyegét a suliban, és azt próbálom most kipihenni, vagy lehet hogy valami lelki vagy más bajom van. Ezért alszom ennyit, próbálnám megvédeni magam az élettől kapott pofonoktól? nem kizárt, lehet hogy azt hiszem tudat alatt az alvással megoldódnak a problémáim, mert kívül esek alóluk, de mikor felkelek ugyan úgy ott van minden, és ez annyira lehangoló. Azt biztosra tudom hogy minden egyes nap amit elalszom, pótolhatatlan mert az élet így is rövid, és az ember élete felét alvással tölti, akkor én mennyit töltök alvással? biztos többet... Na de majd ha eljön a vége, testem új álomra szenderül szülő hazám földjében, s tudom, onnantól nyugodt álom vár majd rám, ami örökké fog tartani.
Mindaz ami a világomat mozgatja. Ez a blog Saját gondolataimat, érzéseimet, és az élethez való hozzáállásomat hivatott megőrizni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése