Élet, 20 év távlatából.
20 év telt el születésem óta, s az utóbbi időben egyre nehezebb a mindennapok "gyötrelmeit" elviselni, pedig csak húsz éves vagyok... Fiatal? vagy idős? Lényegében az élet ami egy átlag embernél 70-80 év soknak tűnhet, de ha belegondolunk semmi... Ha a világegyetem órájához mérjük életünk tartamát,( csak egy homokszem a sivatagban)... Kronosz az Idő "kegyetlen" Ura minden nappal rövidebbé teszi földi létünk amúgy is megszámlált napjait. Születni és meghalni, ennyi ami biztos az életünkben. Bele gondoltatok már abba, hogy minden nap amit élünk pótolhatatlan? Hogy az élet egyszeri és megismételhetetlen? Én nagyon sokat gondolkozom ezen... (Érdemes-e még szenvedni 50 évet, jobb esetben ennyi ami még hátra van, rossz esetben kevesebb)... Miután eljön halálom pillanata vajon a nagy ürességen és a hideg földön kívül azok az emberek akiket a barátaimnak hiszek, gondolnak majd rám? Vagy nevem és egész lényem a feledés homályába vész néhány éven belül? Nem lehet tudni. Ha lesz egy lány az életemben, aki biztos pontként mellettem marad, lesz értelme élni, és nem csak gondolkodni. De míg e pillanat el nem érkezik, számomra csak a gondolat marad...
Vannak pillanatok mikor megállok valahol, utcán parkban vagy kinn Lillafüreden és nézem a természetet, nézem az embereket amint jönnek mennek s közben a nap lebukik a horizont mögött... Megint eltelt egy nap... Megint nem törtét csoda...
Miért vagyunk ezen a földön?
Mióta megjelent az emberiség minden percben a túlélésért harcolt, így volt ez az Őskorban, a Középkorban és napjainkban is. De napjainkban már az emberek rádöbbentek arra hogy nem csak egyik napról a másik napra kellene túlélni, hanem ha már megszülettünk éljünk boldogan, hisz ugye egyszer élünk, nincs mennyország vagy pokol ahol halálunk után élhetünk... Most kell élni ebben a pár évtizedben.
Azt veszem észre hogy felgyorsult az idő múlása. Gyermek koromban 1 nap a mostanihoz mérten 1,5 napnak tűnt. Ma 6:30 kor keltem és már 19:22 van.. észre sem vettem hogy megint elment egy nap.. Nyári szünet van, de lassan itt a szeptember és a suli megint elkezdődik, és ha már itt tartunk, a 2010-es év is hamarosan elmúlik, és történelem lesz mint az eddigiek.
Sajnos életünk napjai megvannak számlálva, próbáljunk meg élni, mielőtt mindennek vége.
20 év telt el születésem óta, s az utóbbi időben egyre nehezebb a mindennapok "gyötrelmeit" elviselni, pedig csak húsz éves vagyok... Fiatal? vagy idős? Lényegében az élet ami egy átlag embernél 70-80 év soknak tűnhet, de ha belegondolunk semmi... Ha a világegyetem órájához mérjük életünk tartamát,( csak egy homokszem a sivatagban)... Kronosz az Idő "kegyetlen" Ura minden nappal rövidebbé teszi földi létünk amúgy is megszámlált napjait. Születni és meghalni, ennyi ami biztos az életünkben. Bele gondoltatok már abba, hogy minden nap amit élünk pótolhatatlan? Hogy az élet egyszeri és megismételhetetlen? Én nagyon sokat gondolkozom ezen... (Érdemes-e még szenvedni 50 évet, jobb esetben ennyi ami még hátra van, rossz esetben kevesebb)... Miután eljön halálom pillanata vajon a nagy ürességen és a hideg földön kívül azok az emberek akiket a barátaimnak hiszek, gondolnak majd rám? Vagy nevem és egész lényem a feledés homályába vész néhány éven belül? Nem lehet tudni. Ha lesz egy lány az életemben, aki biztos pontként mellettem marad, lesz értelme élni, és nem csak gondolkodni. De míg e pillanat el nem érkezik, számomra csak a gondolat marad...
Vannak pillanatok mikor megállok valahol, utcán parkban vagy kinn Lillafüreden és nézem a természetet, nézem az embereket amint jönnek mennek s közben a nap lebukik a horizont mögött... Megint eltelt egy nap... Megint nem törtét csoda...
Miért vagyunk ezen a földön?
Mióta megjelent az emberiség minden percben a túlélésért harcolt, így volt ez az Őskorban, a Középkorban és napjainkban is. De napjainkban már az emberek rádöbbentek arra hogy nem csak egyik napról a másik napra kellene túlélni, hanem ha már megszülettünk éljünk boldogan, hisz ugye egyszer élünk, nincs mennyország vagy pokol ahol halálunk után élhetünk... Most kell élni ebben a pár évtizedben.
Azt veszem észre hogy felgyorsult az idő múlása. Gyermek koromban 1 nap a mostanihoz mérten 1,5 napnak tűnt. Ma 6:30 kor keltem és már 19:22 van.. észre sem vettem hogy megint elment egy nap.. Nyári szünet van, de lassan itt a szeptember és a suli megint elkezdődik, és ha már itt tartunk, a 2010-es év is hamarosan elmúlik, és történelem lesz mint az eddigiek.
Sajnos életünk napjai megvannak számlálva, próbáljunk meg élni, mielőtt mindennek vége.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése