Üdvözlet,
Mindenki életében ahogy az enyémben is eljött(vagy el fog jönni) egy nagy szerelem, egy tartós kapcsolat, amire az ember azt hiszi hogy örökké fog tartani, de valljuk be, nem volna értelme úgy belemenni egy kapcsolatba, ha nem gondolnánk azt hogy örökké fog tartani. Az én életemben is belépett egy lány, még 2008 december 15.-én. Maga volt a mennyország, az életem hatalmas fordulatot vett, az addigi depressziós korszakomból rángatott ki ez a szerelem, felhőtlen és szerelemtől teljes hónapok következtek, mivel kevés tapasztalatom volt,(van) lányok terén, elkövettem kisebb nagyobb hibákat. (Na de nincs tökéletes ember a földön.) Amik közel másfél év után megbélyegezték a kapcsolatunkat, nem őriztem a lángot, hagytam kialudni a tüzet, és a szerelem szikrái lassan elhalványultak. Hogy miért? Ugye a férfiak hajlamosak naivan azt hinni, hogy a Hosszú távú komoly kapcsolat örök, és amit az udvarlás hevében és izgalmában megtettek, azt lassan elfelejtik, elmaradoznak a mindennapokban a figyelmesség jelei, amik a nő számára hatalmas értéket képviselnek, és a nők megjegyzik ezeket. Sajnos Szakított velem a nagy szerelmem, és ezt a mai napig nem tudtam kiheverni. A legnagyobb probléma az hogy nem tudom jóvá tenni, vissza csinálni a dolgokat. Lelkiismeret furdalásom van saját magam miatt, mert hagytam elveszíteni azt ami számomra a legfontosabb volt az életben.. :(
Hiába próbálom még mindig megmozgatni a köveket, nem történik csoda, várnom kell mire jön egy új szerelem, és újra életet lehel belém, feltámaszt hamvaimból és megtanít újra Szeretni.
Amit tudok, ha már nem változik semmi, tovább kell lépni gyerekek... De a jó dolgokat nem szabad elfeledni!
Mindenki életében ahogy az enyémben is eljött(vagy el fog jönni) egy nagy szerelem, egy tartós kapcsolat, amire az ember azt hiszi hogy örökké fog tartani, de valljuk be, nem volna értelme úgy belemenni egy kapcsolatba, ha nem gondolnánk azt hogy örökké fog tartani. Az én életemben is belépett egy lány, még 2008 december 15.-én. Maga volt a mennyország, az életem hatalmas fordulatot vett, az addigi depressziós korszakomból rángatott ki ez a szerelem, felhőtlen és szerelemtől teljes hónapok következtek, mivel kevés tapasztalatom volt,(van) lányok terén, elkövettem kisebb nagyobb hibákat. (Na de nincs tökéletes ember a földön.) Amik közel másfél év után megbélyegezték a kapcsolatunkat, nem őriztem a lángot, hagytam kialudni a tüzet, és a szerelem szikrái lassan elhalványultak. Hogy miért? Ugye a férfiak hajlamosak naivan azt hinni, hogy a Hosszú távú komoly kapcsolat örök, és amit az udvarlás hevében és izgalmában megtettek, azt lassan elfelejtik, elmaradoznak a mindennapokban a figyelmesség jelei, amik a nő számára hatalmas értéket képviselnek, és a nők megjegyzik ezeket. Sajnos Szakított velem a nagy szerelmem, és ezt a mai napig nem tudtam kiheverni. A legnagyobb probléma az hogy nem tudom jóvá tenni, vissza csinálni a dolgokat. Lelkiismeret furdalásom van saját magam miatt, mert hagytam elveszíteni azt ami számomra a legfontosabb volt az életben.. :(
Hiába próbálom még mindig megmozgatni a köveket, nem történik csoda, várnom kell mire jön egy új szerelem, és újra életet lehel belém, feltámaszt hamvaimból és megtanít újra Szeretni.
Amit tudok, ha már nem változik semmi, tovább kell lépni gyerekek... De a jó dolgokat nem szabad elfeledni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése