Ha volna még...

Ha volna még esély arra, hogy az élet ezen a földön, (Magyarországon belül) megváltozzon, nem félnék annyira a jövőtől, bár mint minden a jövő is relatív. Van akinek, megvan mindene, pénz, kocsi, lakás, csaj, vagy csak (k*rvák) akik a pénzükért szeretik az illetőt... Tehát úgy érzi megvan mindene... De igazából még sincs.. Sosem voltam, és valószínűleg nem is leszek gazdag ember, de nem is vagyok szegény, és ezt nem az anyagiakra értem. (Tudjátok, mindenkinek meg kell élnie valamiből). Én az érzelmekről, a barátságról, beszélek. Hisz hiába van pénzed, dúskálsz a javakban ha nincs egy igaz barátod aki támogat téged bármi is ér az élet rögös útján. Hiába van vagyon, ha a nők csak azért járnak veled, mert fizeted nekik mindazt amit megkívánnak, hiába van mercid, és hiába van akkora óra a csuklódon hogy lehúz a súlya... ha nincs nő aki igazán szeret. A szegénység itt kezdődik. A gazdagságnál... Miért jó az ha van dollár a kezedben? De nincs akivel megoszd a gondjaid? Az anyagi szegénység, érzelmi és szellemi gazdagsággal kompenzálják az élet minden pillanatát. Egy szívből jövő mondat, az hogy, "Szólj, és én segítek, számíthatsz rám, Melletted vagyok.." többet ér a pénznél, és a fuxoknál. Sajnos Magyarországon rengeteg az >>>Érzelmi, és lelkileg sérült, lelki beteg ember. De miért?  Olyan egyszerű lenne jónak lenni, olyan könnyű lenne segíteni a másikon... Ez a társadalom átalakult, egy képmutató, pláza üvegkirakatává... Kívülről mutatják az emberek azt hogy mennyire rendben vannak, anyagilag, és szellemileg, de ennyi Sérült ember nincs egy tömbben mint amennyi Magyarországon él... Lesz-e kiút? és ha igen? mikor? Lesz-e olyan generáció aki felvállalja azt amit a mostani nem. Depressziós országból lesz-e még valaha szárnyaló szabad, erkölcsös ország? vagy eltűnünk a mélységes mély EU-s süllyesztőben? Ha volna még esély arra hogy változtassunk, akkor azt most kellene elkezdeni... A jövőnk érdekében.