Üdvözöllek látogató!

Üdvözlöm mindazokat akik a Blogomra tévednek, remélem hogy tartalma és mindaz amit a Blogba fektetek elnyeri tetszését az erre barangolóknak. Igyekszem tartalmas és érdekes témákat összehozni de életem kisebb nagyobb mozzanatai is fel fognak kerülni ide. Próbálok minden témáról írni egy kicsit, de ez a világ és ez a tudás oly hatalmas hogy egy élet is rövid lenne mindenről megfogalmazni egy egy posztot. Egyenlőre ennyi, kellemes időtöltést és bogarászást kívánok minden kedves látogatómnak. :)

2013. február 26., kedd

Nézz a tükörbe ha mersz.

Hosszú nap volt a mai, mondhatnám így is, de nem is igazán az idő volt a legjellemzőbb tényező.. Sokkal inkább a fáradtság. Szellemi, lelki fáradtság. Ma volt 2 autoCAD gyakorlati óránk. Nem igazán használtam ezelőtt ilyen jellegű programot.. Nem is egyszerű elsajátítani a használatát.. Idő kell hozzá leginkább és gyakorlás. A Gyakorlati tanár hogy is fogalmazzak, türelmetlen természetű lehet. Ha valami nem megy egyből az már probléma.. Na de kérem, másodszorra találkoztam ezzel a szoftverrel, nem várható el az hogy 4 óra alatt minden karika csapásra menjen.. Minden esetre végre sikerült beszereznem itthonra egyet hogy tudjak gyakorolni itthon is. Volt 2 lyukas órám CAD alapok után aztán 3 matek. Jó volt. Délután fodrászhoz mentem. Már ideje volt egy nyírásnak mert már elég nagy volt a hajam.. Le lettem nyírva, haza jöttem, csináltam a mostani állapotról egy fényképet. Frissíteni a profilképem, és érdekes látvány tárult elém miután a memóriakártyát behelyeztem az olvasóba. Ahogy nézem a képeket, felvetődik a kérdés. Ki van a képen? Mert ez nem én vagyok.. Ez biztos nem én vagyok.. Annyira más az amit látok, mint az a kép amilyen kép bennem élt magamról.. Megváltoztam volna? Megváltoztam.. Az arcom gondterhelt, hajam ritkul.. feltehetném a kérdést, 23 évesen, valóban ez lennék? De miért? Ez olyan igazságtalan. Gondolatok cikáznak bennem fel s alá.. Mint egy Maglev... Ennyit változtam pár hónap, maximum 1-2 év leforgása alatt? Ez borzasztó.. Hiszen fiatal ember vagyok, boldog, gondtalan életemnek kellene lenni.. De mégsincs az.. Megrázó felismerés amikor az ember belenéz a tükörbe és saját tükörképében nem ismeri fel önmagát.. Mintha 20 évet öregedtem volna.. és most tölteném a 44-et.. Legalább annyi teher van most rajtam, és nem tudom mikor leszek képes lerázni magamról e tonnás kövek súlyát.. Csak próbálok élni, úgy mint minden ember ezen a földön.. De egyáltalán nem könnyű.. Az ember ahogy idősödik egyre inkább eltorzul fiatalkori önmagához képest.. Megbántott az élet, folyamatos nyomás alatt tart, de mit lehetne mást tenni? Élni kell ha már kaptunk rá lehetőséget. A tükör lehet barát is és ellenség is. Ő csak azt mutatja meg, aki és ami valójában vagy. Nézz hát tükörbe ha mersz. és Vállald fel önmagad, aztán fogd meg a vonatod, és tedd át a helyes vágányba.. Mert előre csak így mehetsz. Az IC előre láthatólag 10 percet késik, szíves megértésüket kérjük.. Tehát ez még várat magára..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése