Most hogy Egyetemista lettem, úgy érzem méginkább megkomolyodtam, mint amilyen eddig voltam, eddig sem voltam az a valóságtól túlzottan elrugaszkodott ember. Sajnos hamar fel kellett nőnöm.. Talán egyszer ezt is leírom. Minden esetre az, hogy komoly emberek között vagyok, egy komoly intézményben, megköveteli az egyéni komolyságot is. Az Egyetem a jövő vezető szakembereit képzi ki, melyeknek feladatuk, hogy mérnökökként, tanárokként, orvosokként, ápolókként, gazdászok és még sorolhatnám a szakmai sokrétűséget, felelős felnőtt gondolkodású embereket faragjon az oda érkező fiatalokból. Itt már az élet küszöbén, a nagybetűs élet küszöbén az ember felkészül arra hogy bele vesse magát a "tengerbe". A kérdés már csak az, megtanult-e úszni. Vagy elsüllyed.. A megfelelő tudás megszerzése egyéni és kollektív feladat. Nem szabad meghátrálni a nehézségek elől. Emelt fővel kell küzdeni, és minden felmerülő problémát leküzdeni.
Mindaz ami a világomat mozgatja. Ez a blog Saját gondolataimat, érzéseimet, és az élethez való hozzáállásomat hivatott megőrizni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése